Kukorelli István: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet…

A Méry Ratio kiadó gondozásában, 2014-ben megjelent könyv műfaját tekintve tanulmánygyűjtemény és az abban szereplő írások a 2011-es új Alaptörvényt közvetlenül megelőző és az azt követő években születtek. A tanulmányok egy része könyvekben, kiadványokban, szaklapokban jelent meg, másik részük azonban még nem publikált. A könyv három nagyobb fejezetből áll.

A folyamatos alkotmányozás Magyarországon 1989-2011 című első fejezet a rendszerváltozásról, az 1989-es ideiglenes alkotmány születésének körülményeiről és annak további sorsáról szól. E két évtized alatt a politikát és a közjogtudományt állandóan foglalkoztató kérdés volt az új alkotmány megalkotásának igénye. Mihez képest legyen új a magyar alkotmány? Rendszerváltoztató típusú alkotmányra van-e szükség? – hangzottak a kérdések. A kötet második része részben ezekre a kérdésekre keresi és törekszik megadni a választ, mérlegre téve az új Alaptörvény egyes rendelkezéseit. E fejezet bemutatja az új Alaptörvény nóvumait és a korábbi alkotmányhoz való viszonyát, érinti továbbá az alkotmányozás főbb vitakérdéseit. A könyv harmadik fejezete a közjogász almanachjából válogat, utalva ezzel a címmel az almanachok műfajának tarkaságára, sokszínűségére. Az almanach „morzsái” a bemutatott könyveken és a köszöntött személyeken keresztül kötődnek a közjoghoz és a könyv által felölelt korszakhoz is. A kötet e részében a szerző egyúttal tisztelegni is kíván egykori professzorai, tanárai, barátai és tanítványai előtt.

A történelmi magyar közjogban és jogászi kultúrában mindig, az önálló állami lét elvesztése vagy korlátozása idején pedig különösen élt az a gondolat, hogy Magyarországnak önálló alkotmánya van. Ezt az alkotmányos öntudatot erősítették nemzeti jelképeink, szimbólumaink, nemzeti ünnepeink, amelyek a mai magyar alkotmányos rendszernek is a legtradicionálisabb összetevői…. A nemzeti jelképekben az alkotmányos öntudat, a szuverén magyar államiság jelenik meg, amit legösszetettebben a Szent Korona fejez ki. A 2011-es Alaptörvény Preambuluma szerint a Szent Korona megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzeti egységét.”

Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA doktora, 1976-tól megszakítás nélkül az ELTE-ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének tanára, jelenleg a Tanszék vezetője. 1999 és 2008 között az Alkotmánybíróság tagja, számos közéleti tisztséget is vállalt. Az alkotmányjog témakörben 10 könyve és közel 300 publikációja jelent meg.

Forrás: a szerző előszava

A könyv raktári jelzete az OGYK-ban: KK III/2386 (Nagy olvasóterem)